A Kémkirálynő valós élete…
Ő volt az első magyar szépségkirálynő aki Európa legszebbje is lett, amely után ezrek ünnepelték Budapesten. Voltak, akik viszont tüntettek és összeesküvés-elméleteket gyártottak, Simon Bözske zsidó származású volt.
Böske egy jómódú tiszti főorvos gyermekeként látta meg a napvilágot és már 16 éves korában felfedezték. A Színházi Élet ugyanis versenyt hirdetett, a Korzó szépe címmel. Keszthelyen Böske nyert, majd ő lett a Balaton Tündére is az újság által indított viadalon. Aztán 20 évesen a 218 induló között Miss Hungáriának is megválasztották. Böske győzelme megihlette Márai Sándor írót, aki óva intette a rivaldafénytől.
„Maga nem is tudja, a maga kedves és legszebbnek deklarált fejében, hogy mire angazsálta magát. Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlenegy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. Hát még egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?”
Böskét nem kellett félteni; attól sem szállt el, hogy Párizsban 16 lány közül Európa legszebbjének választották. Sokáig úgy tűnt, hogy a világszépe címre is pályázhat, ám végül szintén Franciaországban csak Miss Amerikával csapott össze. A diplomatikus zsűri döntetlenre hozta ki a páros szépségversenyt. A francia fővárosban filmszerepekkel ostromolták, hírességek keresték a kegyeit, sőt, egy selyemgyár mintát kívánt róla elnevezni. Böske azonban nem szédült meg a csillogástól, hazajött, a Keleti pályaudvaron pedig ünneplők tömege fogadta. Volt azonban, aki nem ünnepelni ment… a nyitott autóban ülő lánynak többen is azt kiabálták, hogy „nem vagy magyar!”
Böske egy gazdag posztó-gyároshoz ment feleségül. Az esküvőjükről minden valamire való újság beszámolt, s úgy tűnt, semmi sem szab gátat a boldogságuknak. Ehhez képest, 1935-ben jött a váratlan hír: Simon Böske, Európa legszebbje hűtlenség miatt adta be a válópert. A házasság utolsó pillanatairól az újságok is beszámoltak. A férj, Brammer Pál is a válást szorgalmazta, így egy tárgyalási nap elég volt ahhoz, hogy új életet kezdhessenek, immár külön. Simon Böske nem szomorkodott sokáig, a második férje, Jób Dániel a Vígszínház művészeti vezetője lett. Aztán bekövetkezett a II. világháború, és ekkor már az életben maradásért kellett küzdeni. A férjével együtt bujkált a vérzivataros időkben; csoda, hogy megúszták a deportálást. A háború után teljesen visszavonultan élt, mivel a szépségversenyek hosszú évtizedekig szóba sem jöhettek Magyarországon.
Simon Böskét szépen lassan elfelejtették az emberek és mindössze 61 éves volt, amikor 1970-ben meghalt a Keszthelyről származó szépségkirálynő.
————————————————————————
A történet főhőse az 1929-es „Miss Európa“ címet elnyert Simon Böske, akit a sikeres író fantáziájában előbb beszervezett a Magyar Királyi Honvédség katonai hírszerzése, majd sok évvel később a Moszad.